Jelentkezünk a BME Lean LOGISZTIKA tippsorozat következő rövid tanácsával:
#10 tipp:
A kiszállítás előtti utolsó lépcső legyen egy ellenőrző állomás, ahol a mennyiség mellett a dokumentumok kitöltését és a szállítási előírásokat is ellenőrzik!
A tippsorozatunk előző részei itt olvashatóak:
BME Lean LOGISZTIKA tippsorozat
Az MLBKT a 2010-ben diplomázó egyetemi és főiskolai hallgatók számára az év elején hirdette meg pályázati felhívását. A 2010. augusztus 25-i határidőig 21 pályamunka érkezett az MLBKT Titkárságára. A bírálók véleménye alapján egy bizottság határozta meg a helyezéseket, a BME Lean LOGISZTIKA szakértői a második helyezést nyerték el megosztva:
Antal Norbert, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Közlekedésmérnöki Kar:
Az italgépek szervizelési folyamatait kiszolgáló logisztikai rendszer fejlesztése lean eszközökkel a Coca-Cola HBC Magyarország Kft-nél
Konzulensek:
Ács Imre, Coca-Cola HBC Magyarország Kft.,
dr. Bóna Krisztián, BME
Bakos András, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Közlekedésmérnöki Kar:
A termeléskiszolgálás lean eszközökkel történő felülvizsgálata a Coca-Cola HBC Magyarország Kft-nél
Konzulensek:
Pálfi Zsuzsanna, Coca-Cola HBC Magyarország Kft.
Kovács Gábor, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Sztrapkovics Balázs, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Közlekedésmérnöki Kar:
A rakodólap gazdálkodás folyamatainak fejlesztése a Coca-Cola HBC Magyarország Kft-nél
Konzulensek:
Pálfi Zsuzsanna, Coca-Cola HBC Magyarország Kft.
Kovács Gábor, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Takács András Tamás, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Közlekedésmérnöki Kar:
A korszerű rakodásirányítási rendszerkoncepció kidolgozása a Coca-Cola HBC Magyarország Kft-nél
Konzulensek:
dr. Antoni Alfonz, Európai Logisztikai Szövetség
dr. Bóna Krisztián, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Hétfő reggel van, jöjjön a BME Lean LOGISZTIKA tippsorozat következő része:
#9 tipp:
Használjunk sztenderd listát azokról a tevékenységekről, amiket el kell végezni a kiszállítás előtt!
A tippsorozatunk előző részei itt olvashatóak:
BME Lean LOGISZTIKA tippsorozat
Következzen a BME Lean LOGISZTIKA tippsorozat eheti része:
#8 tipp:
Zárjuk ki (de legalábbis csökkentsük) a hibázás lehetőségét a rendelés-előkészítésnél! Ne elégedjünk meg az utólagos ellenőrzéssel!
A tippsorozatunk előző részei itt olvashatóak:
BME Lean LOGISZTIKA tippsorozat
Íme a BME Lean LOGISZTIKA tippsorozat következő része:
#7 tipp:
A nagyobb forgalmú termékek a kiszállításhoz közel kerüljenek tárolásra!
A tippsorozatunk előző részei itt olvashatóak:
BME Lean LOGISZTIKA tippsorozat
Jelentkezünk a BME Lean LOGISZTIKA tippsorozat következő részével:
#6 tipp:
Készítsünk folyamatábrákat, ami megmutatja, hogy hogyan halad végig a termék a rendelésteljesítési láncon!
A tippsorozatunk előző részei itt olvashatóak:
BME Lean LOGISZTIKA tippsorozat
A magyarországi vállalkozásoknak csak a töredéke él azzal a lehetőséggel, hogy befizetési kötelezettségét a kutatás és fejlesztés után járó adókedvezménnyel csökkenti, jóllehet ezzel három adónem esetében is élhetnének. Pedig a K+F adókedvezmények kihasználásában komoly tartalékok vannak - a számok azonban azt mutatják, hogy a kedvezménylehetőségek jórészt parlagon hevernek.
Miért fontos ez esetünkben?
A BME Lean LOGISZTIKA K+F tevékenységét a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény alapján meghatározott innovációs járulékából finanszírozhatja. Az adókötelezettség mértéke csökkenthető a Közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényben meghatározott társaságoktól (pl.: egyetemektől) megrendelt kutatási-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeivel, vagyis ügyfeleink költséghatékony megoldással vehetik igénybe egy professzionális fejlesztőcsoport szaktudását!
Ha minket választ, a cége által igénybe vehető K+F kedvezmények a következők:
Kedvezmény a társasági adóból (mint adóalapból):
Felsőoktatási intézmény által alapított kutatóintézettel kötött írásos szerződés alapján az együtt végzett kutatások költsége (háromszoros szorzó, ám de minimis támogatásnak minősül).Kedvezmény a társasági adóból (mint adókedvezmény):
Az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségénél elszámolt bérköltség 10 százalékának megfelelő összeg.Kedvezmény az iparűzési adóból (mint adóalapból):
A nettó árbevételből mint adóalapból levonható többek között az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége.Igénybe vehető kedvezmény az innovációs járulékból:
Gazdasági társaság saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költsége.
Professzionális minőség, innovációs járulékból finanszírozva - válassza Ön is a BME Lean LOGISZTIKÁT!
Ha hétfő, akkor BME Lean LOGISZTIKA tippsorozat!
Hatékonyságnövelés és költségcsökkentés? Igen!
#5 tipp:
A termékcsoportok megkülönböztetésére használjunk eltérő színeket, hiszen ezek mindenki számára megkönnyítik az azonosítást - ezáltal pedig a tanulási idő is rövidíthető!
A tippsorozatunk előző részei itt olvashatóak:
BME Lean LOGISZTIKA tippsorozat
Ismét jelentkezünk a tippsorozatunk következő részével - az egyes tippek alkalmazásával a minket követők hatékonyságnövelést és költségcsökkentést érhetnek el saját logisztikai rendszerükben!
#4 tipp:
Készítsünk egy térképet a raktárról a rekeszek és a termékcsoportok helyével, és ezt tegyük ki jól látható helyre!
A tippsorozatunk előző részei itt olvashatóak:
BME Lean LOGISZTIKA tippsorozat
Ismét jelentkezünk a tippsorozatunk következő részével - az egyes tippek alkalmazásával a minket követők hatékonyságnövelést és költségcsökkentést érhetnek el saját logisztikai rendszerükben!
#3 tipp:
A termékeket rendezzük termékcsoportokba!
Ez történhet a kezelési technológia, a forgalmi adatok, illetve akár a terméktulajdonságok alapján is!
Fontos, hogy az egyes termékcsoportokat egy kompakt rendszerként tároljuk a raktárban!
A tippsorozatunk előző részei itt olvashatóak:
BME Lean LOGISZTIKA tippsorozat
Jelentkezünk a tippsorozatunk következő részével - a tippsorozatunk célja az, hogy a minket követők apróbb fejlesztéseket végezhessenek el a saját raktározási rendszerükben, hiszen egy gördülékenyen működő, modern logisztikai rendszerrel közvetlenül hatékonyságnövelés és költségcsökkentés érhető el!
#2 tipp:
Készítsünk egy „terméktérképet”, amin szerepel a folyosó-, a rekesz- és a tárolószám is minden termékhez!
Fontos, hogy a jelölések minden dolgozó számára egyértelműek legyenek!
A tippsorozatunk előző része itt olvasható:
BME Lean LOGISZTIKA tippsorozat #1
Folyamatosan érdeklődő blogolvasóink, és minket a blog által egyéb online színtereken is követők számára összeállítottunk egy 17 részből álló, rendszeresen megjelenő tippsorozatot, amivel minden héten hétfőn jelentkezünk!
A rohanó hétköznapokhoz alkalmazkodva rövid, néhány soros tippeket közlünk ezek alkalmával, melyek gyakorlati alkalmazásával nem csak átláthatóbbá, de hatékonyabbá is válnak a tippeket alkalmazók raktári folyamatai!
A tippsorozattal nem titkolt célunk az, hogy a minket követők apróbb fejlesztéseket végezhessenek el a saját raktározási rendszerükben, hiszen egy gördülékenyen működő, modern logisztikai rendszerrel közvetlenül hatékonyságnövelés és költségcsökkentés érhető el!
#1 tipp:
Az állványrendszert, illetve a tárolandó árukat lássuk el jól látható, következetes standard jelöléssel!
Rendkívül fontos a későbbi problémák elkerülése végett, hogy a jelölések minden dolgozó számára egyértelműek legyenek!
Megjelent legújabb szakmai publikációnk, mely letölthető a Magyar Mérnöki Kamara honlapjáról, ezen a linken!
Itt többek között olvashatnak:
- a lean filozófia alkalmazásáról a logisztikai folyamatokban,
- lean logisztikai veszteségekről és eliminálásukról, gyakorlati példákon keresztül.
Az utóbbi hetekben egyre több levelet kapunk központi email címükre (info@leanlogisztika.hu), kérdéseikkel, észrevételeikkel keressenek minket a továbbiakban is!
Nemzetközi szinten is kiemelkedő a hazai, kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységgel összefüggő adókedvezmények köre. A vállalatok ilyen jellegű költségeiket több adónemből is leírhatják, 2010-ben ráadásul tovább bővült a lehetőségek köre, hiszen immár a helyi iparűzési adó alapja is csökkenthető a K+F tevékenység közvetlen költségével. A tapasztalatok szerint sok hazai vállalat mégsem él az igénybe vehető kedvezményekkel, mert nem ismeri azokat.
A nemzetközi tapasztalatok szerint iparágtól függően akár a társaságok teljes árbevételének 20 százalékát is elérheti a K+F tevékenységhez kapcsolódó, elismert költségeik aránya. A magyarországi vállalatok az ezzel összefüggő adókedvezményeknek is gyakran csupán a töredékét használják ki.
Ennek oka, hogy sok vállalkozás nincs tisztában azzal, pontosan mi is számít K+F-nek, így sokan azt sem tudják, saját tevékenységeik közül mi minősülhet kutatás-fejlesztésnek. A kérdés eldöntésében segítséget jelenthet az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) úgynevezett Frascati-kézikönyve, amely iparágakra bontva tartalmaz részletes útmutatást a kutatás-fejlesztési tevékenységek azonosításához. A kézikönyv konzekvensebb hazai alkalmazását eredményezheti az a 2010 januárjában életbe lépett magyar jogszabályváltozás, amely a kézikönyvet jelöli meg javasolt információforrásként, hivatkozási alapként a K+F tevékenységek vonatkozásában.
Fontos lehet a kis- és közepes méretű vállalatok számára az a 2010. január 1-jével életbe lépett adótörvény-változás is, amelynek értelmében az iparűzési adó alapja csökkenthető a K+F tevékenység közvetlen költségével. Ez azt jelenti, hogy a korrigált forgalom jellemzően 2 százaléka körüli iparűzési adó alapja az eladott áruk beszerzési értékén, az anyagköltségen és a közvetített szolgáltatások értékén felül immár a kutatás-fejlesztés közvetlen költségével is csökkenthető.
Forrás: www.index.hu
A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) közlése szerint, az Európai Bizottság 2010. július 20-án közzétette a 7. Kutatás-fejlesztési Keretprogram új pályázati felhívásait. Az Európai Unió 6,4 milliárd eurót fordít 2011-ben kutatás-fejlesztési és innovációs projektek támogatására, ez jóval meghaladja az előző években K+F-re szánt támogatási összegeket.
A közösségi szintű kutatás- fejlesztési együttműködés fő formáját a tagállamok által megvalósított négyéves kutatási-, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramok jelentik. A keretprogramok célja, hogy a tagállamok közti kutatási együttműködések erősítésével, az erőforrások koncentrálásával olyan kutatási célok megvalósítását segítsék, melyek erősítik az európai ipar tudományos és technológiai alapjait, javítják Európa nemzetközi versenyképességét és elősegítik a társadalmi- gazdasági fejlődést.
Az Európai Tanács 2000-ben, Lisszabonban tartott ülésén megfogalmazott célkitűzések hatására - amely szerint 2010-re a Közösségnek a világ legdinamikusabban fejlődő, legversenyképesebb tudásalapú gazdaságává kell válnia - az Unióban a korábbinál még erőteljesebben érvényesül a tagállami keretek között folyó kutatás- fejlesztési tevékenységek összehangolására, a kutatások szétaprózottságának csökkentésére irányuló szándék.
A kutatás-fejlesztés az, mely az oktatással és az innovációval együtt a „Tudás háromszögét” alkotják.
Minden magyar vállalkozónak segítséget nyújtanak a pályázáshoz az NKTH nemzetközi kapcsolattartói (elérhetőségüket megtalálhatják erre a linkre kattintva), keressék őket bizalommal!
A magyarországi logisztikai szakma egyik legnagyobb értékű éves elismerését 2010. november 11-én hirdetik ki, ami nem más, mint az MLBKT (Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság) által meghirdetett Logisztikai Kiválóság Díj.
A legjobb gyakorlatokat és projekteket elismerő címre 50-50%-ban pályáztak kkv-k és multik. A minden eddiginél több jelölés és nevezés tovább emeli az eddig is nívós elismerés szakmai súlyát. Olyan vállalatok erősítik a mezőnyt, mint a Bosch, a Coca-Cola, az Oriflame, valamint a Waberer’s és az Eco-Log-Ing közös munkája.
Az informatikai megoldásokon túl idén a lean logisztika a slágertéma, így mi sem maradhattunk ki a kosárból. A Cola-Cola HBC Magyarország Kft. által bemutatandó fejlesztésben a BME Lean LOGISZTIKA tevékenysége is megmérettetésre kerül.
A magyar díj győztese jelölhető az ELA, Európai Logisztikai Szövetség évente meghirdetett The European Award for Logistics Excellence díjára, a szakmai kiválóság legmagasabb szintű nemzetközi elismerésére.
Új szokást szeretnénk meghonosítani a blogon, méghozzá a következőt: szemezgetünk az interneten fellelhető szakmai cikkek között és - mivel ezek nagy része külföldi - lefordítjuk azokat. A cikkeket mi fordítjuk le, ami azt jelenti, hogy nem irodalmi igényűek lesznek, de mindent megteszünk azért, hogy megközelítsék azt. A célunk, hogy az üzenet átjöjjön.
Reméljük, hasznosak lesznek ezek mindenki számára, mert sajnos magyarul még viszonylag kevés publikus ismeretanyag gyűlt össze, persze dícséretes fejlődés tapasztalható - ehhez szeretnénk mi is hozzájárulni!
És akkor íme az első:
1. A lean munkaerő-csökkentést eredményez
Hamis. Sőt, a lean kultúra megköveteli a dolgozóktól az aktív részvételt a tervezésben, mert nagyobb igény van a véleményükre. Gondoljunk bele: ha egy folyamatfejlesztés során létszámleépítést végzünk, milyen együttműködést várunk a megmaradt munkatársaktól?
2. A lean környezet mindenkitől több munkát követel
Hamis. A lean termelési rendszer középpontjában az elvégzett munka mikéntjének a változása áll, méghozzá úgy, hogy ne egyszerűen hatékonyabbá, de könnyebbé is tegyük azt.
3. A lean csak kanban, időmérés, JIT, kaizen, TQM más köntösben, stb.
Hamis. A tudásbázis, amit lean-nek hívunk széleskörű és változatos. Ha lean-né válni annyiból állna, hogy újraértelmezzük a TQM-et, nem lenne minden gyár hatékonysága világszínvonalú?
4. A lean egyenlő a biztonsági készlet nélküli működéssel
Hamis. Minden vállalatnak szüksége van készletekre, de azoknak tervezettnek kell lenni és kordában kell őket tartani. Mindenki, aki már dolgozott gyárban megmondhatja, hogy gyártásközi készletek nélkül termelni jó eséllyel nehéz napot fog eredményezni.
5. A lean annyit tesz, hogy minél több terméket gyártsunk a gépek túlzott kihasználásával
Hamis. Éppen ellenkezőleg, a lean azt mondja, hogy állítsuk le a gépeket, ha szükségtelen termékeket gyártanak. A legrosszabb veszteségfajta: a túltermelés.
6. A lean csak amerikanizált japán szavak összessége
Hamis. Szavak nem képesek padlószintű változásokat eredményezni. Ahhoz cselekedni kell, ahhoz pedig emberek kellenek.
7. A lean csupán „józan paraszti ész”
Hamis. Ha így van, miért van az, hogy nem ért el minden vállalat hatalmas javulást a termelés hatékonyságában az elmúlt 40 év alatt?
8. A lean helyettesíti a mérnököket
Hamis. A kaizen a termelési szabványok és a kifejlesztett munkamódszerek keretében dogozik.
Forrás: Gembutsu Consulting
Elindult weboldalunk: www.leanlogisztika.hu
Kövessenek minket twitter-en, lájkoljanak facebook-on, és továbbra is olvassák blogunk folyamatosan frissülő tartalmát!
A FigyelőNet-en is olvashatnak rólunk, ezen a linken!
"Az egyetemisták a gyakorlatban is kipróbálhatták a Műegyetemen megszerzett tudásukat, mellyel havi szinten több milliós költségmegtakarítást értek el egy multinacionális italipari vállalatnál és emellett elnyerték a műszaki-tudományos élet egyik legrangosabb ifjúsági elismerését, a Gábor Dénes Tudományos Diákköri Ösztöndíjat."
Az MLBKT és a LeanCenter közös programot szervez az IPAR NAPJAI 2010 kiállítási csokorra, a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontba.
A LEANdustria fórum célja, hogy az ipar neves szakkiállításával párhuzamosan módot teremtsünk az érdeklődőknek a lean menedzsment, a környezetvédelem illetve az ipari alkalmazások vonatkozó területeinek megismerésére.
A LEANdustrián többek között előadunk mi is, 14 órakor, más neves előadókkal egyetemben.
A teljes programot ezen a linken megnézheti, illetve itt regisztrálhat is az eseményre, ami ingyenes belépésre jogosítja fel Önt!
Remélem találkozunk a kiállításon!
A Mai Piac és a csoport vezetősége között létrejött megállapodás szerint a két fél együtt fog működni, és a Mai Piac célközönségéhez tartozó vállalatoknak ingyenes állapotfelmérést végez és ötleteket ad a lehetsége fejlesztési irányokra vonatkozóan.
További információkat ezen a linken olvashat, jelentkezni pedig ezen az e-mailcímen lehet: a.orban@maipiac.hu
Érdemes kipróbálni!
Szeretném közvetíteni a fiatal logisztikusnak készülő hallgatókat is soraiban tudható JuveLog egy rendezvényét!
"LogUp
Időpont: 2010. március 16. 17:00-19:00
Helyszín: Heller Farkas Főiskola, 1077 Budapest, Rózsa u. 4-6.
Ismét lehetősége nyílik minden, a logisztika iránt érdeklődő számára, hogy részt vegyen egy újabb logisztikai témájú kerekasztal beszélgetésen, a JuveLog rendezésében!
Jelentkezni 2010. március 14-ig a juvelog.info@gmail.com e-mailcímen lehet!
Üdvözlettel:
MLE JuveLog - Fiatal Logisztikusok hírlevelének szerkesztősége"
A JuveLoggal kapcsolatban további információkat ezen a linken olvashatnak!
A minap jelent meg a Raktáram.hu-n egy viszonylag hosszú lélegzetű interjú a csapattal, a teljes cikk ezen a linken olvasható!
"A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 4 végzős hallgatója, Antal Norbert, Bakos András, Sztrapkovics Balázs és Takács András Tamás 2009-ben azzal a céllal alapította meg a Lean Logisztika Rendszertervező és Folyamatfejlesztő csoportot, hogy a magyarországi vállalatok számára hatékony költségcsökkentést biztosítsanak a logisztikai rendszerük racionalizálásával. Első kiemelkedő eredményüket a Coca-Cola HBC Magyarország Kft.-nél érték el, mellyel 2009-ben sikerült elnyerniük a Gábor Dénes Tudományos Diákköri Ösztöndíjat."
A március 3-i Világgazdaság Logisztika mellékletében találkozhatott velünk mindenki, aki olvasta azt a számot!
Aki nem, az három dolgot tehet:
1. a Világgazdaság Online-on előfizet (csak így nézheti meg az archívumot), vagy
2. kölcsönkéri a szóban forgó számot az egyik ismerősétől, vagy pedig
3. kapcsolatba lép velünk!
A Coca-Cola HBC Magyarország Kft. felhívására jelentkezett 2009 nyarán a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem négy logisztikai mérnök hallgatója, akik a "Lean kultúra fejlesztése a Coca-Cola HBC Magyarország Kft.-nél" című pályázatukkal nem csak a gyakorlatban értek el sikereket, de 2009. december 17-én a Gábor Dénes Tudományos Diákköri ösztöndíját is kiérdemelték.
Céljuk a lean kultúra megalapozása és elterjesztése volt a vállalat dolgozói körében, illetve a lean szemlélettel összhangban végzett logisztikai folyamatok fejlesztése.
"Mind a négyen végzős hallgatók vagyunk a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Közlekedésmérnöki Kar ipari és szállításlogisztikai szakirányán, vagyis a képesítésünk rendszertervező és folyamatfejlesztő logisztikai mérnök lesz" - kezdte a csapat történetét Antal Norbert, a BME végzős hallgatója, a kutatócsoport vezetője. Ez fontos előzménye annak, hogy miért pályáztunk a Coca-Cola HBC Magyarország Kft. felhívására: ugyanis projekt team-ként képesek vagyunk a cégeknél, vállalatoknál meglévő és kialakult logisztikai folyamatok felmérésére, elemzésére, kiértékelésére, fejlesztésére, tervezésére, tehát olyan komplex rendszerszintű javaslatok megalkotására, amik a cégen belüli folyamatok hatékonyságát növelik - magyarázta. "Ezáltal a cégek nem csak növelni képesek a termelékenységüket, hatékonyságukat, de közben a veszteségeiket is csökkentik. Mivel a felhívás egyetemistáknak szólt, ezért úgy gondoltuk, hogy ebben a projektben igazán próbára tehetjük magunkat, tehát több egyetemmel együtt mi is indultunk a Lean kultúra fejlesztése a Coca-Cola HBC Magyarország Kft.-nél projektben" - mondta.
A lean filozófiáról, illetve annak eszközrendszeréről a csapat másik tagja, Takács András elmondta, hogy alapvetően egy vevőorientált vállalatirányítási és vállalatszervezési eljárást jelent. A lean vállalat tevékenységeit elsősorban az alapján alakítja ki, hogy az a vevő számára értéket teremtsen. A japán eredetű lean gondolkodás - melynek alapjai a Toyota Production System-ből eredeztethető - legfontosabb alapelvei, az emberek tiszteletének fontossága, illetve a veszteségek, azaz az értéket nem teremtő lépések eltávolítása minden folyamatból, tevékenységből. A lean filozófia három csoportba sorolja a veszteség formákat. Az egyik a muda, amely hét olyan veszteséget tartalmaz, amelyek az operatív tevékenységekhez kapcsolódnak. A másik a mura típusú veszteség, amely a termelés kiegyensúlyozatlanságára és a munkarendnek tervezhetőségének teljes vagy részleges hiányára hívja fel a figyelmet. A harmadik a muri, ami túlterheltséget, túlterhelést jelent, valamint a standard munka hiányának egyértelmű jelére mutat.
Ezek értelmében a megoldás, hogy más irányból kell megközelíteni a termelést: a nagytételes-készletező termelési rendszerről, a húzó elvű folyamatos áramlású termelési rendszerre kell áttérni. Ez annyit jelent, hogy a vevő igényei húzzák meg a termelési rendszert, vagyis a nagytételes termelés helyett az "egydarabos" folyamatos termelés alkalmazása célszerű. Takács András hozzáfűzte, hogy ha a folyamatokat át lehet így alakítani, akkor érdemes kiemelni egy másik értékét is a leannek: a vállalati dolgozók tiszteletének fontosságát, és az általuk képviselt, legtöbb esetben kiaknázatlan tudás felhasználását. Erre azért van szükség, mert a dolgozók állnak legközelebb a valós operatív folyamatokhoz, ők látják, hogy mi az, ami megkönnyítheti a munkájukat - fejtette ki Takács András.
"A dunaharaszti telephelyen hét logisztikai részterületet vizsgáltunk meg 12 hét leforgása alatt" - tért át a csapat munkájára Sztrapkovics Balázs. Elmondta, hogy prezentációikat, illetve projektmunkájukat is sikeresnek találta a cég vezetése, hiszen a vállalat napi operatív működése során lényeges megtakarításokat értek el. "A projekt első fázisának lezárásaként készítettünk egy dokumentációt, amelyben pontosan rögzítettük a lean kultúra fejlesztése előtti helyzetet, illetve a tökéletesítés érdekében tanácsolt javaslatainkat. A projekt dokumentációja alapján a Tudományos Diákköri Konferenciára készített dolgozatunkat a döntőbizottság olyannyira innovatívnak találta, hogy a munkánknak ítélték a Gábor Dénes Tudományos Diákköri Ösztöndíjat.
Fejlesztéseink sikereit mutatja továbbá, hogy folytatjuk az együttműködést a Coca-Cola HBC Magyarország Kft.-vel, így a diplomamunkákat is náluk írjuk mind a négyen" - számolt be a részletekről Sztrapkovics Balázs.
Bakos András, a csapat negyedik tagja elmondta: mind a cégek, mind a tudományos közönség részéről pozitív visszajelzéseket kaptak. Így 2009 októberében a Közlekedésüzemi Tanszékkel közösen megalapították a Lean Logisztika Rendszertervező és Folyamatfejlesztő Csoportot. "Mivel a cégek és vállalatok számára kockázatmentesen vehető igénybe a szolgáltatásunk, ezért szeretnénk elérni, hogy egyre több vállalat keressen meg minket, felismerve a K+F tevékenységekkel elért piaci versenyelőnyt" - mondta Bakos András.
Antal Norbert ezt megerősítve elmondta, hogy a csoport küldetése kétirányú: egyrészt a tehetséges és ambiciózus fiatalok számára olyan lehetőség, platform biztosítása, amely kinyitja a kaput előttük egy olyan tudás megszerzésére, amely a karrierpálya más alternatívái során nem elérhető számukra. A másik kiemelt stratégiai cél a Magyarországon folyó logisztikai, kutatási és fejlesztési tevékenység ösztönzése. A csoportvezető szerint sokkal nagyobb potenciálja és lehetőségei vannak az országnak a kutatás-fejlesztés területén, mint ahogy ezt jelenleg kihasználjuk, éppen ezért a K+F tevékenységet végző feltörekvő generáció felkarolása és támogatása konkrét lépéseket igényel, így kiemelten kell kezelni a PhD képzés helyzetét is.
Forrás: www.edupress.hu
