Új szokást szeretnénk meghonosítani a blogon, méghozzá a következőt: szemezgetünk az interneten fellelhető szakmai cikkek között és - mivel ezek nagy része külföldi - lefordítjuk azokat. A cikkeket mi fordítjuk le, ami azt jelenti, hogy nem irodalmi igényűek lesznek, de mindent megteszünk azért, hogy megközelítsék azt. A célunk, hogy az üzenet átjöjjön.
Reméljük, hasznosak lesznek ezek mindenki számára, mert sajnos magyarul még viszonylag kevés publikus ismeretanyag gyűlt össze, persze dícséretes fejlődés tapasztalható - ehhez szeretnénk mi is hozzájárulni!
És akkor íme az első:
Nyolc gyakori tévhit a lean-ről
1. A
Hamis. Sőt, a lean kultúra megköveteli a dolgozóktól az aktív részvételt a tervezésben, mert nagyobb igény van a véleményükre. Gondoljunk bele: ha egy folyamatfejlesztés során létszámleépítést végzünk, milyen együttműködést várunk a megmaradt munkatársaktól?
Hamis. A lean termelési rendszer középpontjában az elvégzett munka mikéntjének a változása áll, méghozzá úgy, hogy ne egyszerűen hatékonyabbá, de könnyebbé is tegyük azt.
Hamis. A tudásbázis, amit lean-nek hívunk széleskörű és változatos. Ha lean-né válni annyiból állna, hogy újraértelmezzük a TQM-et, nem lenne minden gyár hatékonysága világszínvonalú?
Hamis. Minden vállalatnak szüksége van készletekre, de azoknak tervezettnek kell lenni és kordában kell őket tartani. Mindenki, aki már dolgozott gyárban megmondhatja, hogy gyártásközi készletek nélkül termelni jó eséllyel nehéz napot fog eredményezni.
Hamis. Éppen ellenkezőleg, a lean azt mondja, hogy állítsuk le a gépeket, ha szükségtelen termékeket gyártanak. A legrosszabb veszteségfajta: a túltermelés.
Hamis. Szavak nem képesek padlószintű változásokat eredményezni. Ahhoz cselekedni kell, ahhoz pedig emberek kellenek.
Hamis. Ha így van, miért van az, hogy nem ért el minden vállalat hatalmas javulást a termelés hatékonyságában az elmúlt 40 év alatt?
Hamis. A kaizen a termelési szabványok és a kifejlesztett munkamódszerek keretében dogozik.
Forrás: Gembutsu Consulting