Nemzetközi szinten is kiemelkedő a hazai, kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységgel összefüggő adókedvezmények köre. A vállalatok ilyen jellegű költségeiket több adónemből is leírhatják, 2010-ben ráadásul tovább bővült a lehetőségek köre, hiszen immár a helyi iparűzési adó alapja is csökkenthető a K+F tevékenység közvetlen költségével. A tapasztalatok szerint sok hazai vállalat mégsem él az igénybe vehető kedvezményekkel, mert nem ismeri azokat.

A nemzetközi tapasztalatok szerint iparágtól függően akár a társaságok teljes árbevételének 20 százalékát is elérheti a K+F tevékenységhez kapcsolódó, elismert költségeik aránya. A magyarországi vállalatok az ezzel összefüggő adókedvezményeknek is gyakran csupán a töredékét használják ki.

Ennek oka, hogy sok vállalkozás nincs tisztában azzal, pontosan mi is számít K+F-nek, így sokan azt sem tudják, saját tevékenységeik közül mi minősülhet kutatás-fejlesztésnek. A kérdés eldöntésében segítséget jelenthet az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) úgynevezett Frascati-kézikönyve, amely iparágakra bontva tartalmaz részletes útmutatást a kutatás-fejlesztési tevékenységek azonosításához. A kézikönyv konzekvensebb hazai alkalmazását eredményezheti az a 2010 januárjában életbe lépett magyar jogszabályváltozás, amely a kézikönyvet jelöli meg javasolt információforrásként, hivatkozási alapként a K+F tevékenységek vonatkozásában.

Az iparűzési adó is csökkenthető!

Fontos lehet a kis- és közepes méretű vállalatok számára az a 2010. január 1-jével életbe lépett adótörvény-változás is, amelynek értelmében az iparűzési adó alapja csökkenthető a K+F tevékenység közvetlen költségével. Ez azt jelenti, hogy a korrigált forgalom jellemzően 2 százaléka körüli iparűzési adó alapja az eladott áruk beszerzési értékén, az anyagköltségen és a közvetített szolgáltatások értékén felül immár a kutatás-fejlesztés közvetlen költségével is csökkenthető.
 

Viszont mégis csak kevesen élnek vele!

Forrás: www.index.hu