BME Lean LOGISZTIKA

A blog szerkesztői logisztikai rendszertervező mérnökök, akik a klasszikus logisztikai folyamatfejlesztési eljárásokat ötvözik a lean menedzsment filozófia elveivel és módszereivel!

Facebook fanbox

Együttműködési hajlandóság

2011.04.04. 08:00 Bakos Andris

Ebben a bejegyzésben egy picit más megközelítésben világítjuk meg a logisztikai folyamatokat és kísérletet teszünk röviden, gondolatébresztőként „makroszkopikusabb” szemléletben írni, mint azt általában szoktuk.

A mai témánk ugyanis nem egyetlen vállalat logisztikai folyamatairól szól, hanem arról, hogy hogyan épül fel egy város, városrész áruellátása, a sok-sok egy helyen található üzlet beszállítói miként látják el megrendelt termékekkel ezeket; és végül arról, hogyan lehetne ezt jobban csinálni.

1.       Képzeljünk magunk elé egy budapesti kerületet, mondjuk az ötödiket!

2.       Próbáljuk megszámolni – elég csak megsaccolni – az itt található közértek, kisboltok, divatáruházak, éttermek, sörözők, szállodák stb. számát!

3.       Ha még nem szédülünk, azt is tippeljük meg, hogy egy ilyen igénypont átlagosan hány beszállítótól fogad árut naponta, és az üzletek számával megszorozva meg is kaptuk, hogy mennyi jármű fordul meg az egyébként autóval nem túl egyszerűen átszelhető Belvárosban…

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mi itt az alapprobléma, a gyökérok? Ahhoz, hogy rájöjjünk, közelítsük meg kicsit messzebbről a kérdést! A kívülről a városba beérkező, és a városon belüli anyagáramlásnak teljesen különböző feltételei vannak, ezért más technológiai és szervezési megoldások születtek rájuk. Jelenleg pl. a Budapesten belül megéri egy 7,5 tonnás teherautó helyett több kisebb járművel kiszállítani az árukat – kérdés, hogy ezzel jól jár-e valaki? Egyáltalán nem biztos, hogy akár a szállító (üzemanyag, bérköltség), akár a megrendelő (többszöri árufogadás), akár a lakosság (emisszió) jól jár – érdemes lenne ezt végiggondolni. Mégis, egy vállalatnak (vagy egy ellátási lánc mentén lévő vállalathalmaznak) mindkét feladatot el kell látnia, ha pl. egy belvárosi cég beszállítója.

Ezt a nehézséget a vállalatok jellemzően egyedi módon kezelik, több cég összefogása, tevékenységeik összehangolása általában szóba sem jön. Pedig számos előnnyel járna a klasszikus, rivalizáló mentalitás helyettesítése pl. beszerzési unióba tömörüléssel.

Makrogazdasági szempontból jobb lenne, ha a beszállítók egy város/városrész szélén helyezkedő konszolidációs központba szállítanák a termékeket, ahol ezeket a megrendeléseknek megfelelően kikomissiózná az üzemeltető, és terítő körjáratokba szervezve juttatná el a megrendelőknek, valahogy így, mint Padovában:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Két gondolatot fűznék ehhez:

1.       A beszállítók és vevők (boltok) bevonásához be kell bizonyítani, hogy ez nem csak makrogazdasági szempontból lenne ideális, de ők is jól járnának.

2.       Ez a fajta üzleti modellváltás megváltoztatná az érintettek mindennapjait, az ettől való tartózkodás, az ismeretlentől való félelem lehet a gátja az új szisztémára való áttérésnek. Ezért be kell mutatni, hogy ez működőképes és nyereséges alternatíva.

Ezért nagy szerepet kapnak a kutató műhelyek, az ehhez hasonló rendszermegoldások tudományos-elméleti alapjának a kidolgozásáért; a rendszerfejlesztők ezeknek a megoldásoknak a gyakorlatba ültetéséért; valamint a helyi önkormányzatok, akik szintén kulcsszerepet kell, hogy betöltsenek annak érdekében, hogy mindenki jobban jöjjön ki a változásokból, mint ahogyan azelőtt volt.

Szólj hozzá!

Címkék: beszerzés city disztribúció logisztika makrogazdaság gyökérok

A bejegyzés trackback címe:

https://leanlogisztika.blog.hu/api/trackback/id/tr852796490

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.