BME Lean LOGISZTIKA

A blog szerkesztői logisztikai rendszertervező mérnökök, akik a klasszikus logisztikai folyamatfejlesztési eljárásokat ötvözik a lean menedzsment filozófia elveivel és módszereivel!

Facebook fanbox

Általános darabáru raktározási rendszerek - melyiket válasszam?

2011.03.21. 08:00 Antal Norbert

Raktár létesítésekor, valamint új raktárba történő költözéskor, mindig felmerül a kérdés, hogy milyen tárolási rendszert lenne érdemes alkalmazni az új létesítményben. A tárolási rendszer helyes megválasztásával jelentős logisztikai költségmegtakarítás érhető el, ennek ellenére a gyakorlat azt mutatja, hogy a vállalatok többsége nem elég körültekintő a döntés meghozatalakor. A tárolási rendszer helytelen megválasztása főként a már meglévő raktárépületbe történő költözéskor jellemző (zöldmezős beruházások esetében általában körültekintőbbek a társaságok). Meglévő raktárépületbe való költözéskor gyakran előfordul, hogy az új tulajdonos a megörökölt tárolási rendszert használja tovább, holott elképzelhető, hogy másfajta tárolási rendszer alkalmazásával jelentősen egyszerűsíthetné folyamatait, azaz csökkenthetné költségeit.

A cikk további részében egy átfogó képet adunk a tárolási rendszerekről és megválasztásuk főbb szempontjairól, valamint ezen szempontok alapján megvizsgáljuk a leggyakrabban alkalmazott (darabáru) tárolási rendszereket.

 
A kiválasztás szempontjai
 
A tárolási rendszer kiválasztása során több szempontot is figyelembe kell vennünk. A raktár kialakításakor az egyik legfontosabb szempont a terület kihasználás, azaz 1 m2-re vetítve hány egységrakományt tudunk elhelyezni, vagy fordítva: egy tárolt egységrakományra mekkora alapterület jut. A terület kihasználás akkor különösen hangsúlyos, ha a raktár drágább területen és/vagy városban helyezkedik el, illetve ha nincsen lehetőség a raktár bővítésére. A tárolási rendszerek másik jellemzője, hogy közvetlen hozzáférhető-e minden tárolási egység. Ez különösen azon vállalatok számára fontos, ahol igen magas az áruféleségek száma, és alacsony az egy cikkelemből tárolt átlagos készlet. Fontos szempont a FIFO (FMCG szektorban FEFO) elv betarthatósága, esetlegesen automatikus biztosítása. Itt a vállalatnak az kell mérlegelnie, hogy számára mennyire fontos a FIFO elv betartása, mely általában a rövid szavatossági idejű termékek esetében hangsúlyos. Az egyik legfontosabb szempont természetesen a beruházási költség, amely minden vállalat számára egyformán fontos, azonban emellett érdemes kalkulálni az üzemeltetési költséggel is, hiszen így kaphatunk objektív képet az egyes változatokról, azok megtérüléséről.
 
A raktári beruházások jellemzően több évtizedre készülnek, így az optimális tároló rendszer kiválasztásakor azt is mérlegelnünk kell, hogy az egyes rendszerek mennyire tudnak alkalmazkodni a készletösszetétel változásához.
Az említett szempontokon túl persze sok más egyéb aspektus is előfordulhat, mint például az épület sajátosságai, az egységrakományok méretei, anyagmozgató gépek paraméterei, azonban ezek a szempontok egyedileg jellemzőek, így ezek nem képezik az összehasonlítás tárgyát.
 
TÁROLÁSI RENDSZEREK
 
Állvány nélküli statikus tárolás
 
Állvány nélküli statikus tárolás esetén a tárolás az áruk közvetlen egymásra halmazolásával történik (ha az áru sajátossága a halmazolást nem teszi lehetővé, akkor egy rétegben helyezik el az árukat). Ezen tárolási mód legnagyobb előnye az alacsony beruházási költség. Alkalmazása abban az esetben javasolt, ha az egységrakományok több rétegben halmazolhatók (például oldalfalas rakodólap esetén), vagy a raktárépület belmagassága alacsony. A készletösszetételt tekintve azonos áruk hosszú idejű tárolása esetén hatékony ez a technológia.
 
Az állvány nélküli tárolási rendszereknek kétféle elrendezése van, a tömbös és a soros. A tömbös elrendezést jellemzően monostruktúrájú (alacsony az áruféleségek száma) készlet esetén szokás alkalmazni (általában egy tömbben egy árucikket tárolnak), míg a soros elrendezés diverzebb készlet esetén előnyös.
Az állvány nélküli tárolási rendszerek hátránya, hogy nem teljesül a közvetlen hozzáférhetőség, valamint igen rossz a terület kihasználás. A legnagyobb előnyük (az alacsony beruházási költség mellett), hogy rendkívül rugalmasan tud alkalmazkodni a készletösszetétel változásához, könnyen átrendezhető. A FIFO elv viszont nehezen csak az áruk áttárolásával tartható.
 
Soros állványos statikus tárolás
 
A leginkább elterjedt tárolási rendszer, legnagyobb előnye hogy minden tárolási egységhez biztosítja a közvetlen hozzáférést, ebből adódóan főleg azon vállalatok számára előnyös, amelyeknél polistruktúrájú (magas az áruféleségek száma) a készlet. Terület kihasználása lényegesen jobb az állvány nélküli rendszereknél, azonban elmarad a be- illetve átjárható állványokétól. A FIFO betartható, azonban nem biztosított automatikusan, így a FIFO szerinti raktározáshoz tárolóhely-nyilvántartási rendszer szükséges. A soros állványos rendszer jól alkalmazkodik a készletösszetétel változásaihoz.
 
A technológia hátrányai közé sorolható a közlekedési folyosók nagy helyigénye (a közlekedési folyosók minimális szélességét az alkalmazott anyagmozgató gép úgynevezett AST paramétere határozza meg), azonban nem érdemes „spórolni” a folyosók méretével, mert a szűk folyosók jelentősen lelassíthatják a be- és kitárolási folyamatokat. Az alkalmazott állványszerkezet lehet rögzített (hegesztett), vagy oldható (csavarkötéses, kapcsolható). A beruházási költség magasabb, mint az állvány nélküli rendszerek esetében, de alacsonyabb, mint a be- illetve átjárható állvány esetén.
 
Bejárható állványos statikus tárolás
 
A bejárható állvány legnagyobb előnye a jó terület kihasználás. A tárolási egységek nem közvetlenül hozzáférhetőek, jellemzően monostruktúrájú készlet esetén alkalmazzák ahol nagy az egy cikkelemből tárolandó átlagos készlet (jellemzően egy folyosón egy cikkelemet tárolnak, így akkor érdemes alkalmazni, ha egy cikkelem átlagos készlete eléri egy folyosó tárolási kapacitását).
 
Hátránya, hogy a FIFO nem betartható valamint, hogy alacsony az alkalmazkodó képessége a készletösszetétel változásaihoz. A be- és kitárolási folyamatokat lassítja, hogy a targoncák az állványban csak mérsékelt sebességgel tudnak közlekedni.
 
 
 
Átjárható állványos statikus és dinamikus tárolás
 
Az átjárható állvány a bejárható állványhoz hasonlóan igen jó terület kihasználással rendelkezik, előnye a bejárható állványhoz képest, hogy a FIFO automatikusan biztosított. Az átjárható állványok alkalmazása különösen átmenő elrendezésű (a be- és kitárolási folyamatok a raktár két szemközti területén zajlanak, míg a tárolótér középen helyezkedik el) raktárak esetén hatékony. Az átjárható állványban a tárolás történhet dinamikusan is, ebben az esetben az állvány enyhe lejtéssel (3-8°) rendelkezik, és az egységrakomány a polcokon elhelyezett görgősorokon továbbítódik, ennek előnye, hogy jelentősen gyorsabbá válnak a be- és kitárolási folyamatok, hiszen a targoncának nem kell behajtania a folyosókra, hátránya viszont, hogy a beruházási költsége igen magas.
 
Gördíthető állványos dinamikus tárolási rendszer
 
A dinamikus tárolási módot, ahol az állványegységeket mozgatjuk, jellemzően polistruktúrájú készlet esetén alkalmazzák, ahol a forgási sebesség kicsi. Könyvek, iratok, filmek tárolásánál előszeretettel alkalmazzák. A tárolási egységek közvetlen hozzáférhetőek, viszont az állványsorok mozgatása miatt a be- és kitárolási folyamat rendkívül hosszadalmas. Az állványsorok mozgatása történhet kézi, illetve gépi módon is (jellemzően villanymotorral). Beruházási költsége igen magas, ez főként a szükséges biztonságtechnikának köszönhető.
 
 
 
 
ÖSSZEGZÉS 
 
Tárolási rendszerek összehasonlítása
 
A táblázatban látható a tárolási rendszerek összehasonlítása. Általánosságban elmondható, hogy monostruktúrájú készlet esetén az állvány nélküli, vagy a be-, és átjárható állványok alkalmazása ajánlott. Polistruktúrájú készlet esetén a soros állvány alkalmazása ajánlott, amennyiben alacsony a tárolási teljesítmény és fontos a terület kihasználás akkor érdemes elgondolkodni a gördíthető állványon. Persze a készletstruktúrán túl egyéb fontos szempontok vannak a tárolási technológia kialakításakor, például történik-e komissiózás a tárolótéren (ha igen, akkor mindenképp teljesülnie kell a közvetlen hozzáférhetőségnek), mekkora az áruk forgási sebessége stb.
 
Fontos megjegyezni, hogy a megfelelő tárolási rendszer kiválasztása mellett nagyon fontos a raktári folyamatok részletes tervezése is. Ideális esetben a kettő párhuzamosan történik, hiszen kölcsönösen hatnak egymásra, és a raktári folyamatok ismerete szükséges, ahhoz, hogy megfelelő tárolási rendszert alakítsunk ki, miképp a tárolási rendszer ismerete is szükséges a pontos raktári folyamatok tervezéséhez. Érdemes tervváltozatokat készíteni, hogy láthassuk pontosan, hogy is alkalmazhatóak az egyes tárolási rendszerek, milyen elrendezések lehetségesek, hogyan alakul a raktárkapacitás az egyes esetekben. A megfelelő alternatíva kiválasztásához segítségünkre lehetnek a korszerű döntés-előkészítő módszerek.
 
 
Összességében elmondható, hogy a tárolótér kialakítás alapvetően határozza meg a raktári folyamatok hatékonyságát, ezért érdemes jelentős erőforrást biztosítani a megfelelő rendszer kiválasztására.
 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://leanlogisztika.blog.hu/api/trackback/id/tr462758629

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.